2014.
2014.06.14. Grábóc - Lassi - Nyéki Holt-Duna - Pörböly Grábóc - Szerb ortodox búcsújáróhelyA grábóci szerb kolostor jelentősége messze túlmutatott a megye határain. Az egész Kárpát-medencei szerbség szellemi és vallási központja volt, egy valóságos "magyar Athosz". 1585-ben alapították és innen kezdve 1974-ig, az utolsó szerzetes haláláig (néhány háborús évet leszámítva) folyamatosan működött. A mostani templom 1736 és1741 közt épült. Tornya és kupolatornya 1796-ból származik. A kolostor művelődéstörténeti szerepének megfelelően művészileg is kiemelkedő alkotás. Ikonosztáza 1768-ra lett kész, képeit Vasilij Osztojity, újvidéki festő készítette. A freskók 1784-85-ben készültek az ugyancsak újvidéki Andrej Saltist vezetésével. A templomot és az időközben szociális otthonná átalakított kolostort 1994-ben a szerb egyház ismét birtokba vehette. Műemléki védelem alatt áll a templom feletti domboldal szerb temetője is, ahol még néhány 18.századi keresztet is láthatunk. Nemrégiben Szilágyi Mihály írta meg a grábóci kolostor történetét.
Gemenc: Ökoturisztikai Központ -
Lassi - Szakvezetéses túra a Nyéki Holt-Duna tanösvényen A pörbölyi gátőrháznál kezdődő
tanösvény bejárása során a látogatók számtalan érdekességet tudhatnak meg
Gemenc élővilágáról, valamint lehetőség nyílik madármegfigyelő toronyból
megcsodálni a fokozottan védett Nyéki Holt-Duna vízinövényekkel és náddal
átszőtt világát is. - Pörböly A Pörbölyi Ökoturisztikai Központ, melynek megújult objektumait 2007. tavaszán adták át a nagyközönségnek. Az új fogadóépület európai uniós színvonalon nyújt széleskörű szolgáltatásokat. A múzeum betekintést enged a Sárköz néprajzába és bemutatja a gímszarvast, ill. az ártér élővilágát, valamin
2014.07.20. Lendva - Dobronak - Muraszombat - Felsőlendva
LENDVA: A vár Alsólendva
vára a Bánffyak korában a várdomb alatt fekvő várossal jelentős végvári
erődítmény volt. Jellegéről, nagyságáról néhány korabeli rézmetszet tanúskodik.
Régészeti források és ismert történelmi adatok bizonyítják, hogy a vár már a
13. században létezett, első ura a Bánffy dinasztiát megalapozó III. Hahold
volt, aki felvette a Lendvay előnevet. A Bánffyiak a várat és a
Lendva-vidéket a 17. század közepéig birtokolták. Érdekességként említhető,
hogy az erődítmény falai között Mátyás király is néhányszor megfordult, valamint ott aludt Hunyadi Mátyás
olasz arája, később második felesége Beatrix nápolyi királylány, valamint a
király anyja, Szilágyi Erzsébet. A vár, illetve várkastély mai formáját a 18.
század közepén kapta, amikor a romos épületet az új tulajdonos, az Esterházy
főúri család – hálából – az adományozó Lipót császár, illetve király
tiszteletére L-alakú barokk kastéllyá építtette át (az L betű a király
kezdőbetűjét jelképezi). Az átépítés alaprajza már a 18. század elején
elkészült. Ma a várban a Lendvai Galéria és Múzeum Intézet működik. Az épület
különféle kiállításoknak ad helyet, egyebek mellett itt tekinthető meg a Lendva
híres szülötte, Zala György szobrászművész tiszteletére berendezett emlékszoba
is.
Dobronak: Orchidea Farmot és Trópusi Kert Közép-Európa egyetlen orchideatermesztő üvegháza, itt évente 500 ezer növényt nevelnek. A 14 ezer négyzetméteres üvegházban - amelyet termikus energiával, saját termálkútjukból fűtenek - 160 féle orchideát termesztenek, trópusi körülményeket biztosítva számukra. Az orchideakertben magyar nyelvű idegenvezető kalauzol végig a kertben és a látogatóközpontban, majd a felkínált ajándékokból lehet választani mindenkinek egyet: kaspó, virágkezelési útmutató, vagy orchidea átültetéshez egységcsomag) Ezek után természetesen a mintaboltban vásárolni is lehet.
Bakonaki-tó A „virágvarázs” után ellátogatunk egy másik csodás helyre, a Bakonaki tóhoz. A tó környéke a mai napig különlegesnek számít, az itt található Szent Vid kápolna már ősidők óta „templomos” hely volt, és az itt fakadó forrást is gyógyító erejűnek tartják. Bioenergetikusok és radiológusok kimérték ezeket a különleges energia-pontokat, és olyan jótékony hatású földsugárzást találtak, amely a leírás szerint csökkentik a különböző egészségügyi problémákat, pozitívan hat az emberek pszichofizikai egyensúlyára.
Muraszombat Szapáry-kastély Muraszombat az elcsatolt Muravidék legnagyobb települése. Központjában, egy szép parkban áll a Szapáry-kastély, amit a trianoni területrablás idején a délszlávok vettek el a Szapáryaktól. Az egyes részleteiben felújításra szoruló kastély egy hatalmas parkban a Muraszombat-Maribor főút közelében áll. A középkori eredetű várkastély a középkorban még a Széchy család birtokában állt s eredetileg a település távolabb terült el tőle. Zárt, szabályos négyszög alaprajza és a saroktornyai a késő középkori hagyományt őrzik. A 17. század elején azonban Bocskai hajdúi felégették a nékik ellenálló várost, s az új városközpont a harcok elültével már a vár körül jött létre. Külső megjelenése ma már barokk formákat mutat, amely a Szapáry-család módosításainak köszönhető. Legszebb részletei közé tartozik főbejáratának gazdagon díszített, szobordíszes kapuja, az északi szárny homlokzata, valamint a belső terek némelyike: az egykori díszterem és az árkádokkal övezett belső udvar. A várkastély ma a város egyik kulturális központja, amelynek a Muravidéket bemutató helytörténeti kiállítását érdemes megnézni. Ez sajnos a kiasantant államoknál megszokott magyarellenes, történelemhamisító megközelítésben szól a múltról. Bár Muraszombatnak magyar őslakosai is vannak, magyar feliratot ne keressünk benne. Szép néprajzi tárgyakat mutatnak be, és az egykori gyepü rekonstruált részletét is láthatjuk itt.
Felsőlendva (Grad) Felsőlendva vidékét III. Béla magyar király 1183-ban a szombathelyi monostornak adományozta. A település első erődítményét egyes szakemberek véleménye szerint a templomosok építették a keresztes háborúk idején, mások ezt a szerepet Vasvári Miklós grófnak tulajdonítják. Egy másik feltételezés szerint, miután 1208-ban a terület a várral az ő hű-bérbirtoka lett, jelentősen kibővítette a már korábban létező épületet. A 13. század végén a vár II. Ottokár cseh király birtokában volt, amikor fontos stratégiai szerepet töltött be, majd a Gutkeled nembeli Amadéé lett, akit a felsőlendvai nemzetség ősének tekintenek. A megszerzett birtokot IV. (Kun) László király is megerősítette, azaz odaadományozta. Mintegy nyolc évtized után a felsőlendvai Amadé-ág kihalt. Az akkorra már a régió jelentős erődítményének számító felsőlendvai vár így 1358-ban - a korabeli szabályoknak megfelelően - a királyra szállt vissza, aki azt Kont Miklós nádornak adta. A tulajdonviszony azonban nem bizonyult tartósnak, mert a várat a király Újlakért visszacserélte, és 1365-ben - cserében a miskolci uradalomért - Szécsi Miklós bánnak adományozta, amelyhez akkor 99 falu tartozott, ami akkoriban a vidék legnagyobb hűbérbirtokának számított. E fontos esemény után fokozatosan a tágabb tájegység és a korabeli Vas vármegye legnagyobb földesura Szécsi Miklós lett. A Szécsiek felsőlendvai várában feltehetően Mátyás király is gyakorta megszállt. Miután 1684-ben a Szécsi család is kihalt, a felsőlendvai vár a nagy kiterjedésű birtokkal együtt először a Batthyány család, majd a Szapáryak tulajdonába került. Később gróf Nádasdy Leopold lett a vár ura. Az egykori erős, középkori vár típusú erődítmény kastélyszerűvé történő átalakítása is a Nádasdyak nevéhez fűződik. A felsőlendvai várat és az uradalmat a Nádasdy családot követően - rövidebb ideig - Dietrichstein herceg, majd a Herberstein család és később az Almássyak is birtokolták. A 19. század második felében a várkastély a Széchenyi családé lett. Az említett főúri dinasztia az épületet az I. világháború végéig birtokolta. A kastélytól mintegy másfél kilométerre egy főúri temetkezési helyként szolgáló, klasszicista stílusban épített kápolna található.
2014.08.30. Mohács - Sátorhely - Kölked - Boki-Duna
Mohács - Busóudvar - a busójárás interaktív múzeumának megtekintése tárlatvezetéssel - Kanizsai Dorottya Múzeum, kiállítás és látványtár – tárlatvezetéssel Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a 2012-ben átadott mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum. Az 1923-ben alapított intézmény 1953-ban vette fel Kanizsai Dorottya nevét, s 1975-ben elnyerte a magyarországi horvátok, szerbek és szlovének bázismúzeuma státuszt, s ezzel országos gyűjtési jogkörrel rendelkezik. A múzeum állandó tárlata és időszaki kiállításai mellett egyedülálló látványraktárral is rendelkezik. Az állandó kiállítás számos tárgy, textília és népviseleti ruha segítségével képet nyújt az oszmán-török birodalom terjeszkedése következtében Magyarországon megjelent balkáni szláv népek néprajzáról.
Képet kapunk a középkor mohácsi emlékeiről, valamint a török uralom megszűnése
után kialakult soknemzetiségű és sokvallású város életéről.
Felejthetetlen élményt nyújt a látványraktár sok ezer darabos, egyedülálló
kerámiagyűjteménye, és a különböző korok népi ruhatároló bútorainak tárháza. A létesítmény belső udvarában különleges látnivalóval szolgál – főleg a gyermekek számára – két medence, melyeknek vizében színes tündérrózsák nyílnak és aranyhalak úszkálnak.
Sátorhely: Mohácsi Történelmi Emlékhely – tárlatvezetéssel 2011-ben a Mohácsi Történelmi Emlékhely új fogadóépülettel bővült. Az impozáns megjelenésű létesítmény méltó módon mutatja be a mohácsi csata előzményeit, a csata lefolyását és annak következményeit, lehetőséget biztosít a sírkert virágszirmot mintázó kialakításának „madártávlatból” történő megszemlélésére. A négyszintes épület tervezője Vadász György - külön érdekesség, hogy az Emlékhely 1976-ban átadott épületét szintén ő tervezte – ennélfogva az új épület a mester akkor itt megkezdett munkája szerves folytatásának is tekinthető. Az épület legalsó, „nulladik” szintjén kiállítótér kapott helyet, ahol a csatával kapcsolatos bemutató tekinthető meg. A látogató mintha egy régészeti ásatáson venne részt, úgy láthatja a földben rejlő kincseket, fegyvermaradványokat. A legkorszerűbb, interaktív módszerek alkalmazásával ismerhető meg a csatához vezető folyamat, a csata lefolyása és a csatát követő tragikus események sora. A kiállítás egyszerre hagyományos és formabontó, grandiózus kísérlet arra, hogy a régészeti leletek és a magyar, valamint török történelmi források együttes bemutatása során a látogatók számára kézzel fogható valósággá, átélhető történeti élménnyé váljon a mohácsi csata. Az ismeretanyagot három különböző, HD-minőségben vetítésre kerülő film mutatja be, melyek igazodnak a látogatók életkorához, szakmai felkészültségéhez: külön film készült az óvodás korosztálynak, az iskolásoknak és a felnőtteknek, valamint a történelemmel foglalkozó szakemberek számára. A kiállítási tér egyik fő attrakciója az a kiterjesztett valóságot (augmented reality) alkalmazó megjelenítő, melyben a látogató egy olyan vizualizált csatatérbe kerül, ahol ő maga filmszerűen mozgó háttérfelületen jelenik meg, korhű öltözetben. A vetített filmekhez, kiállítási tárgyakhoz kapcsolódó hanganyagot a vendégek fejhallgatón hallgathatják meg a látogatás során. A kiállítótérben elhelyezett fekvő LCD kijelzőn egy közismert 3D-videójáték alapján készült bemutatón lehet megszemlélni a mohácsi csata történéseit. A sírkert 1526 augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek a Szulejmán szultán által vezetett török haddal. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennyolcezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részekre. A mohácsi csata első két tömegsírja 1960-ban, dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült Mohács körüli viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának.
Kölked: Fehér gólya múzeum
Boki-Duna halászati bemutató a Duna-Dráva Nemzeti Park segítségével Ez a gyönyörű vízterület évszázadokkal ezelőtt a Duna egy túlfejlődött kanyarulata volt, mely lefűződött és ma holtágként él tovább. Mivel a Dunából csak közvetett úton és ritkán kap vizet, így a feltöltődése lassan halad előre. A halászati bemutatóhelyen 500 évet ugrunk vissza a múltba, és egy ősi vízi világba pillanthatunk be. Megismerhetjük a hagyományos ártéri életmódot, gazdálkodást, számos érdekességet hallhatunk a rideg állattartásról, méhészkedésről, tradicionális halászati módszerekről (pl. emelő halászat, rekesztő halászat, állító halászat) és eszközökről (vejsze, milling, kece) is.
2014.10.11.Predjamski Grad - Postojna - Skofja Loka
Predjamski Grad Az egyik legimpozánsabb Szlovéniában. A reneszánsz stílusú kastély egyedisége abban rejlik, hogy egy barlang bejáratához építették. Az első említés 1274-re datálható, és akkor még német nevén Luegg-nek hívták, és még gótikus stílusban volt felépítve. Az évszázadok során egy földrengés elpusztította, de újra építették amikor is kapta a jelenlegi formáját.
Postojna -Cseppkőbarlang Első leírása a 17. század-ból való. Az 1800-as években elkezdődik feltárása és turisztikai hasznosítása. Két akkori újdonság, a vasút és a villanyáram igen jó hatással volt a turizmusra. A turisták kisvasúttal juthatnak be a barlangba, ahol gyalogtúrát tesznek, majd újból vonatra szállva jönnek a felszínre. Az 1980-as évek óta a látogatók száma meghaladja az évi egymilliót.
A Proteus barlangban lévő Vivárium megtekintése: A cseppköveken kívül van még egy látványossága Postojna-nak, ez pedig a barlangi vak gőte (Proteus anguinus), amit a köznyelv emberi halnak hív, mivel az emberi bőrre hasonlító színe van. A gőte azért vak, mert a barlangban semmilyen természetes fény nincs, így nem volt szüksége szemekre sem. Hihetetlen, de akár száz évig élhetnek, sőt évekig kibírják táplálék nélkül is. A Viváriumban több mint 200, a barlangban élő állatfajt is bemutatnak: denevéreket, bogarakat, sünöket.
Skofja Loka: Séta a városban Skofja Loka leginkább úgy ismert, mint Szlovénia legjobb állapotban megőrzött középkori települése. A helyi vár története egészen a tizedik századik nyúlik vissza, míg az épületek többsége a 16. századból származik. A középkori, reneszánsz és barokk házakat, valamint az ódon városfalat magában foglaló óváros műemléki védelem alatt áll.
1. Homokbánya – Pécs (Budapest felé Pécs tábla után balra) 2. Erdősmecske – gránitbánya |